Gólyatábor

...előtti nap Dunaharasztiba voltam. Lecsekkoltam Eleonórát: hátról hasra másodpercek alatt minden gond nélkül fordul, visszafelé néha sírásba fulladt még a dolog, ha rosszul tartotta a kezét. De nagyon ügyesedik.:) És délután megetettem valami reszelt/paszírozott barackkal. Végülis talán valami a szájába is került belőle...
Aztán éjszaka nem aludtam valami túl sokat. Háromnegyed tízkor már találkoztunk a déliben, ahonnan indult az ELTE különvonat. Még két törissel ültem együtt az úton, szóval az így jó is volt, kicsit összehaverkodtunk. Megérkeztünk a szállásra, őrsbeosztás... hát egyikkel sem kerültem közös őrsbe...:S Bár Sziazoli a testvérőrsömbe volt, szóval vele viszonylag sokat találkoztam utána is. Regisztáció után szinte azonnal kezdődtek az ismerkedős játékok, jó kis őrsünk volt, főleg a két őrsvezető miatt. Leforgattunk egy kisfimet a testvérőrsünkkel. Mi az alkoholisták karakterét húztuk (jobbat kívánni se tudtam volna), ők pedig a szuperhősöket. A sztori ezért úgy alakult, hogy Roosevelt és Gorbacsov betiltják az alkoholt. Mi már készülünk is meghalni, mikor jönnek a szuperhősök, akik visszaszerezték nekünk az alkoholkészleteket és  megölték a diktatórikus vezetőket. :) Komponáltunk hozzá egy dalt is, a Királylány refrénjére. Igazából nem emlékszem rá, csak annyira, hogy volt benne brezáni kiáltvány... És nem én voltam az ötletgazda, jó!?!
Este Fluor Tomi koncert volt, tehát zúztunk az éjszakába. Miután végül a fiúk letettek a paradicsommal és tojással való dobálásról. A "koncert" tartott vagy fél órán keresztül, elhangzott három dal: ebből kettőször a Mizu...
Aztán volt még valami Szabó Balázs band zenekar, én nem ismertem őket, és ezek utám se fogom naponta hallgatni őket, de egyszer jó volt. Utána a buli hajnalig tartott, nekem speciel fél ötig.
Másnap hagyományos Bölcsész-akadályverseny. Hány másodperc alatt tud meginni az őrs 3liter bort, vagy a híres Bölcsész kvíz, ahol aki tudja a jó választ, ihat egy felest. :) Itt szereztem egy pontot a csapatunknak, mert tudtam hol van a Sub Rosa terem. A pálinkámat meg megitta Artúr, az egyik őrsvezetőnk.:)
Délután fakultatív programok voltak. Elmentem meghallgatni a Pesti Bölcsész Újság bemutatkozását, majd küldenem kell nekik anyagot, hátha írhatok majd néha. És ezért elvileg már fizetnek is. Jó, nem ebből fogok meggazdagodni, de akkor is. Aztán folytattuk a Bölcsész kvízt a Balaton parton.
Este Álompár-választás volt. Testvérőrsönként kellett kiállítani egy-egy párt. Hát a miénk az első feladatnál kiesett, úgyhogy utána tüntetőleg el is mentünk onnan ki inni, ki beszélgetni.
Utána pedig valami noname koncert volt, ami egyébként tök jól sikerült, jó számokat játszottak. Majd buli napfelkeltéig...
Harmadik nap reggel voltak a szakos tájékoztatók. Nem ért ám hideg zuhanyként, hogy szeptemberben kezdem a fizikát... Á, dehogy! Ugyan négy félévesre van tervezve, de ha be is akarom fejezni, akkor elkezdem most...:) Szuper.
Délutáni program vizicsata majd fürdés a Balatonban. Este sörivó verseny. Na, olyat soha többet nem nézek végig! Szabályok: a szignál elhangzásakor kell meginni egy deci sört, szignál percenként. Aki föláll a széktől kiesett, pisi/hányás kiesés. A rekord 129 pohár, ami most sem dőlt meg 124-nél meg volt a győztes. (Igen, az 12 és fél liter sör, szünet nélkül). Közben néha eszembe jutott Bence, aki a sítáborban előszeretettel énekelte a Vuk főcimdalát...
Ja, majdnem kimaradt, hogy az őrsök között versenyre ment minden, mi a 13-ikak lettünk a 33-ból, ami nem rossz, de lehetett volna jobb is.:)
A változatosság kedvéért ismét buli hajnalig, de úgy hogy mi már le sem feküdtünk, mert az 5:40-es vonattal indultunk haza. Fél tizenegy körül értünk haza, úgy hogy Kelenföldig a vonat háromnegyed órát késett...
Mindenesetre jó volt! Nem mondom, hogy még egyszer elmennék, de egyszer szép volt, jó volt és talán elég is volt...:)

Néhány dolog, ami kicsit többször is elhangzott ezalatt a pár nap alatt, mint ahányszor feltétlenül kellett volna.
(Háttérinformáció: mi voltunk a 30-as őrs, testvérőrsünk pedig a 31-es)

Megy a gőzös, megy a gőzös az ELTÉ-re,
Az ELTÉ-nek, az ELTÉ-nek közepére.
Elöl ül a dékán bácsi,
Tessék neki, tessék neki kabálni,
Hogy:
Harminc és harmincegy, legkirályabb bölcsészek!
Harminc és harmincegy, legkirályabb bölcsészek!

-Ingyiribingyiri!
-ELTE!
-Ingyiribingyiri!
-ELTE!
-Ingyiribingyiri!
-ELTE! ELTE! ELTE!

ELTÉ-re járok, ELTÉ-re járok, ELTÉ-re járok bölcsészhallgató vagyok!

A többivel kapcsolatban meggondoltam magam, az nem illik a blog szókincséhez. És énekhangot se mellékelek, ha nem baj...

Élek! :) Hazaértem. Egyben. Beszámoló egy picit később, mondjuk pár óra alvás után.
De holnap találkozunk: "mint a régi szép időkben: 9:44:60".

Tegnap megcsináltam egy határértékes feladatot. És kijött! :) Jól! Most irtóra büszke vagyok magamra, annak ellenére, hogy tudom: ez még csak a kezdet. Lesz még ennél sokkal fincsibb is...xD
Ma is voltam bent matekozni, elvileg következő alkalommal már kezdjük azt, ami kelleni fog nekem. :)
Most a függvények határértékét vettük, ez annyira nem tetszett, jobban mondva elég uncsi volt. És már majdnem mehettem haza, amikor egy röpke félórás terv- és költségvetésismertetésbe csöppentem bele arról, hogy hogyan lehetne a Jégverem átlaghőmérsékletét plusz két fokkal feljebbtornázni...  Élveztem is volna, ha nem két sor(!) miatt kellett volna ottmaradnom. De az ilyen matekozások alkalmával elég sok mindent megtudok az új tanévről, és meg kell hogy mondjam, nem mindegyik tetszik. Az iskolatitkárság felköltöztetése az egyenesen a meggondolatlanság kategóriájába sorolható, de erre rájön majd az ötletgazda is, amikor először lekési a buszt, mert nem tud hol kimenni az épületből a dugó miatt...:)
Holnap Dunaharaszti ( :-)))  ), szerdán meg GT...

Tóparti romantika...:)

Már sokszor nekiálltam ennek a bejegyzésnek, de mindig törlés lett a vége. Áthidalva a nehézségeket, mi történt Budapest óta: egy rövid szombathelyi látogatás, egy hét Olaszország Karináékkal valamint egy pár levél ez egyetemtől, ETR tanulgatása, jelentkezés gólyatáborba, lelkileg felkészülés és ilyenek.
Tegnap találkoztunk Kisannával: megkerültük a Csekét, majd energiapótlás címszóval beültünk a cukrászdába, amit aztán le kellett dolgozni, tehát mentünk még egy kört. Majd a ház előtti beszélgetést folytattuk a kertben - közel négy és fél órán keresztül. :-) Rövid nyárösszegzés, Skócia-élménybeszámoló (bibibííí - én már hallottam, nem kell óránként frissítenem a blogját) és tervek megbeszélése/összeegyeztetése a jövőre vonatkozólag. Mi leszünk a színházbajárósok. =)
Ja, és kaptam egy skót szent tehenes kulcstartót (amiről egyre gyakrabban jut eszembe az avantgárd mozgalmas irodalomórák) és egy gyönyörű képeslapot egy gyönyörű áldással.
És a jövő? Kedden Dunaharaszti: feltétlenül le kell csekkolnom, hogy Eleonóra hogyan tud megfordulni! Aztán GT...