"Apád tudja, hogy kocsit lopsz?" =)

Apa a hibás. Mindenért. Mert nem volt képes beállni este a garázsba. Ezek után valószínű kétszer meggondolja majd a dolgot.
Én reggel éppen elstartolni készültem itthonról, amikor észrevettem a kocsikulcsot az asztalon. Poénból megfogtam, és közöltem, hogy akkor én most elmentem. De tényleg csak poénból. Mire anya, integet, hogy menjek, menjek már... majd ő felviszi az apát. Nem kellett sokáig győzködni. Életemben először autóval mentem iskolába. Elvileg apa azért egy kicsit meglepődött, amikor anya tudatosította benne, hogy csak szeretne kocsival menni ma...:)  De ugyanolyan "zseniálisan" parkoltam, mint ahogy ő szokott... szerintem senkinek nem tűnt fel, hogy én álltam oda, és nem az apa.:) Aztán még áhítat előtt beszéltem apával telefonon és erre kérdezte meg, hogy apám tudja-e, hogy kocsit lopok. Kár lett volna kihagyni.:)))

Hali!

Úgy néz ki, hogy megmaradtam. Bár néha még úgy köhögök, mint egy láncdohányos és a kajám 80%-át még mindig a gyógyszerek teszik ki. De ma este nem sikerült észrevétlenül megbütykölnöm a lázmérőt, szóval holnap muszáj suliba mennem. Ma befejeztem az Iskola a határon-t is, de az utolsó 100oldal az valami rettenetes volt. Azt hiszem, amikor azt olvastam, akkor már nem voltam elég beteg. Na, most még átfutom röviden is, hátha tisztul egy kicsit a dolog. De amúgy tényleg nem ez volt életünk legrosszabb kötelezője. :)
-------------------------------------------------------------------------------------------------------------
Delete. Delete. Delete. 
Vissza az egész. Én tegnap este 10körül szépen lefeküdtem (három fulladás közben, de ezt nem tartottam lényegesnek), amikoris kb 5perc múlva jön e a szülői kupaktanács, hogy úgy döntöttek, még nem mehetek iskolába, mert még mindig nagyon csúnyán köhögök és nehogy tüdőgyuszi legyen belőle.:( De hogy ezt miért nem lehetett volna akkor kitalálni, amikor a matekdogára tanultam???:O
Amúgy meg lehet ám szokni, hogy fél nyolckor kelek...:) Reggeli előtti blogírás és gondolkodás az élet nagy kérdésein. Ugyanis egyre még a kötelezők röviden se adott választ. 
Az én Iskola a határon-ban van egy Halász Péter, aki néhol Halász Petár.
a) ez két teljesen külön ember,
b) ugyanaz az ember, és semmi jelentősége nincs,
c) ugyanaz az ember és van jelentősége annak, hogy mikor hívják Péternek, mikor Petárnak,
d) az én könyvem defektes (rövidítettben csak Petárként volt róla szó)
e) az-én-nem-tudok-csak-olvasni - verziót kilőttem, mert ennyiszer nem káprázik a szemem.:)
Több ötletem nincs. =)

Síelés... avagy mi a logikai kapcsolat a vadveszélytábla és Bence között...

Vasárnap kiugottunk Veitsch-be egy kis németcsoportos síelésre. Annak ellénére, hogy én voltam a GPS, nem tévedtünk el...! (Bár ez valószínű köszönhető inkább annak, hogy a Tanárnő fejből tudta az utat, kereszteződésekre lebontva....:) )
Kb. az első menetnél álltunk meg először, amikor is Tanárnő találkozott valaki ismerőssel, ezután kb. ez ötpercenként ismétlődött. xD Egyébként nagyon jó kis nap volt, azzal együtt is, hogy amint abbahagytuk a síelést eléllt a hóesés és kisütött a nap (!) és azzal együtt is, hogy a pálya minősége... hát műhó volt.
Egy csomót beszélgettünk a felvonóban (már amikor nem bénáztuk el...), és őszintén szólva én még nem élveztem síelést ennyire.:)))
Délután kitaláltuk, hogy hazafelé még teszünk egy kitérőt mariazell-be, megnézzük a bazilikát és bemegyünk misére. Az is tök jó volt, azzal együtt, hogy katolikus volt, hogy németül volt és hogy a Vater unser-en kívül nem sok mindent értettem... tanárnő megígérte, hogy a keddi áhítatába majd beleszövi az ott elhangzottakat... én tegnap bejöttem áhítatra... téma: focibajnokság.
Éjfélre értünk haza: mi mentünk két kört Marcival a körforgalomban, addig  a Tanárnő "feltartotta nekönk a FORGALMAT" a körforgalom bejáratánal. Aztán én hazafelé, ők meg Vértesszőlős felé... Másnap hatkor kelés, mert suli van... és ugyebár aki vasárnap síel, az hétfőn nem lehet fáradt, úgyhogy egész nap Duracell-nyuszit játszottunk, mert ugye mi kemények vagyunk...:)))