Először is: begolyóztam. Én tudtam, hogy unalmas lesz itthon... De hogy ennyire...! Úgy várom a hétfői konzultációt, mint más a nyári szünetet! Elég hamar rá lehet unni arra, hogy felkelsz, eszel, tanulsz, eszel, tanulsz, eszel, TV-t nézel és lefekszel. Ha napközbe betelt a pohár és kimennél mozogni: a) Sétálhatsz. Egyedül. b) Biciklizhetsz. Egyedül. c) Futhatsz. Egyedül. (=bár olyan mély depresszióba még nem sikerült süllyednem, hogy a 'c' verziót prezentáljam.).
Úgyhogy nagyon örültem, amikor végre összejött minden külső körülmény ahhoz, hogy megejtsük az Eleonóra keresztelői ajándékvásárlását. (Ja, amúgy megnéztem a keresztelés menetét, ha úgy lesz, akkor azt hiszem, meg tudom majd oldani :) ). Életembe nem vettem még ilyen pici babának ruhát! Szerencsére rá van írva az is, hogy hány hónapos korig való. :) Szóval vettünk egy nagyon cuki sárga rövid ujjas felsőt, aminek az elején egy vigyori arc van. És egy virágos sapit, ami -mint itthon rájöttem- kifordítható, vagyis 2 in 1.:) Ha majd sikerül megkaparintanom egy pelenkázás erejéig, lehet, hogy sunyiba majd ráadom és lefényképezem.:)
Már csak 8 nap, és ha eddig nem sikerült teljesen becsavarodnom, akkor addig majd sikerülni fog...:(

És akkor most néhány nem annyira örömteli sor.
Kiderült a nyelvvizsga eredménye. Valahol azért számítottam erre. Mégis rohadt sz@r érzés volt ott látni az X-bötűt. Az írásbelin mindenhol megvan a minimum, csak hát 2,5 ponttal kevesebbem van, mint amenyinek lennie kéne. A szóbelin meg 90 pont helyett 96,5 van, csak nem olyan arányban, mint ahogy ők szeretnék. Igen, megint a hallássértés: 30pont helyett nekem csak 27,5 van. :-(
Most már változtatni nem tudok, ez van ezt kell szeretni. Ha meg ezen múlik a felvételi, akkor valamiért ennek így kellett lennie. Ha legalább aze gyik fele meglett volna, akkor talán elmentem volna májusban még1x, de így nem hinném... Túl közel van a töri emelthez, és valamelyik megint nem sikerülne. És köszönöm szépen, de a bukásokból az idei évre rohadtul elegem van. :S