Barangolás Budapesten.

Tegnap volt egy kis dolgom a Zuglói Önkormányzatnál, ezért a napot végül a fővárosban töltöttem. A hivatalos dolgokat letudva áttértünk az RPI-ben az "Értsd meg Budapest közlekedését 10 percben!" című project kivitelezésébe. Lehet, hogy tényleg van benne egy kis logika, a metrót már egészen átlátom. Persze, ehhez nélkülözhetetlen az apa által készített zseniális metrótérkép, ami olyan jó, hogy még a 4-es metró is közlekedik rajta! =)

Három térképpel felszerelkezve elindultam saját kis túlélő túrámra. Sikeresen eljutottam a VAM Design Center-ig. És nem tévedtem el (túlságosan)! Megnéztem az agyagkatonás kiállítást; ugyan már kétszer tartottam referátumot a témából, de nem gondoltam bele, hogy az életnagyságú agyagkatonák tényleg ENNYIRE nagyok...! Aztán majdnem vettem egy 40-50cm-esre kicsinyített változatot, -mert tök jó lenne bevinni órára szemléltetőeszközként- de állandó kereset nélküli pénztárcám ijedve jajjdult fel ennek az ötletnek a hallatán.

És még mindig volt két és fél órám DéDóri érkezéséig. Ezért (stílusosan) bejártam a Rákóczi utcát oda-vissza legalább háromszor. Végül meg is találtam Anita csoda gyöngyboltját. Ám akkor már be voltam rezelve, hogy nem fogok időbe odaérni a Treffpunkt-hoz, szóval inkább felvettem a nyúlcipőm a pénztárcám örömére és a boltosok sajnálatára.

Elsétáltunk a Városligetbe, "plázáztunk" a lakással szembeni "plázában", este pedig DéDóri megnézte a lakást. Ezekután be a bútorboltba: két matracért és két íróasztalért. Ennek eredményeképpen én még csöveltem egy fél órát a bolt mögött, amíg apáék kivitték a cuccokat a raktárba, ugyanis nem fértem be a kocsiba. :S

Következő program -ha minden igaz-: Szombathely! :)

CSP összegzés.

Győzelem! Megszereztem őket! :) Legalább egy német ötös jár cserébe... :-)

Nem fogom percről-percre megismételni azt, amit már megírtunk. Ha valakit bővebben érdekel a Csillagpont, akkor: csillag.reformatus.hu . Fent van a CSP percről percre, ott ki kell találni, melyikeket írtam én, a három nagy cikkem pedig alá is van írva.
MéDiákok. Jó kis csapat verődött össze. Amatőr, de nem rossz. A hét során 30 db nagy lélegzetvételű cikk keletkezett, ebből 23-at, mi (középiskolások) írtunk.
Aztán mi volt még? Eső, eső és eső. Bolyki Brothers, Csík zenekar, IP, éjszakai tea és kürtőskalács, ponthatárok kihirdetése, Ponthatár-parti. Sok munka, kevés alvás. Másfél napos nagymosás a bicómnak.
Meg még nagyon sok minden. Olvassátok el a beszámolókat, nézzétek vissza a videókat!
Két év múlva pedig újra találkozunk a Tiszántúlon!!! :-)

Elmaradásaim.

 Ez az első babaruha, amit vettem.:)

Mert aludni így menőőő...

5487154 UNO-parti, 30 fürdés - két nap alatt. Dunaharaszti.

Először is. a kukoricás muffin nekem nem jött be. :-( Van akinek ízlett, én háborús helyzetben állok a kukoricaliszttel - annak az ominózus németórai epres muffinak is az lehetett a baja...:S
Dunaharaszti: már ott voltam, mire a többség felébredt. A napi program nagyjából abból állt, hogy medencébe be, medencéből ki. Bori csücsült a medence lépcsőjén, és amint valaki felhozta a témát, hogy nem akar-e beljebb menni... háát... erős nemtetszését fejezte ki szoprán szólamban. Aztán az esti fürdésnél egyszer csak közölte, hogy "oda csücsülni be úszógumiba". Én akkor már rövidgatyában pólóban álltam a medence mellett. Féltem tőle, ha elmegyek átöltözni, mire visszaérek, meggondolja magát. Úgyhogy öt másodpercen belül már bent voltam a vízben... rövidgatyában, pólóban. Beletettem Borit az úszógumiba, aki egyébként azóta félóránként megy fürdeni. :-) Csak tudatosítani kellett benne, hogy Bori 80cm, víz 90cm  => víz veszélyes => felnőtt nélkül nem megyünk fürdeni.
Ha már a víz a téma: szerdán Johanna megkérdezte, hogy meg akarom-e fürdetni Eleonórát. Hát persze hogy igen! Szerdán azért még némi segítséggel, másnap már egyedül fürdettem (életembe először és másodszor). Túléltük (mind2en) és Nóri még tiszta is lett, ja, és én is megúsztam átöltözés nélkül.
Csütörtökön jött még Arata és Takumi is, tehát hat aprótalpú rohangászott fel-alá. Ez már egy kicsit sok volt nekem, a végére eléggé elfáradtam, pedig én csak segítettem. A hatból kettő dackorszakos, kettő verekszik-veszekszik 0-24-ben, egy megpróbál belefulladni a medencébe. Legkevesebb gond a Nórival volt, aki evett-aludt-evett-aludt... ja és mosolygott egész nap. :-)
Ma kialszom magam (feltéve, ha a Csillagpontosok abbahagyják a hangolást), és kész vagyok újra menni, mert nagyon élveztem ezt a két napot...!
Majd egy képet rakok fel (tudom-tudom copyright M.J.), ha letöltöttem a fényképezőgépről.

Bőröndből ki, sporttáskába be.

Kicsit több, mint 48 órát itthon tartózkodom.:) Egy rövid áttekintés az elmúlt időszakról, mondjuk a szóbeliik óta...
Bankett: nekem pozitív csalódás volt, nem hittem volna, hogy ilyen jó lesz! Rengeteget beszélgettem, az egyiket egy romantikus sétával összekötve, Salgó tanárnők két órát sztorizgattak kezdő tanárként átélt élményeikről, aztán VIP jegy nélkül is első sorból nézhettem a Rómeó és Júliát: Levi és Karina előadásában. Majd egy kis németes nosztalgiázás, végül koccintás(ok). És! nekem még a zene is tetszett úgy nagy átlagban, bár nem sokat táncoltam; ezt megtette helyettem a parkett ördöge... legalább most már biztos vagyok benne, hogy kitől örököltem táncos lábaimat...
Önismereti tábor: jó volt, nagyon is! Nekem nem is ez az önismereti rész adott sokat (ahhoz kevés az egy hét), hanem tök jó ötleteket, feladatokat láttam ahhoz, hogyan lehet egy jó osztályközösséget építeni. Megpróbálom megjegyezni, és a megfelelő pillnatban előszedni. És csak megerősödtem abban, hogy érdekel a pszichológia - gondolom, ilyet nagyon keveset és max. negyed- vagy ötödévben fogok tanulni.
Balaton: hát nincs az a kifejezett balatoni színem... Nem volt túlságosan jó időnk, talán csak az utolsó három nap. Ezért sokat kirándultunk, voltunk Tihanyban és környékén, Balatonfüreden és környékén. Elvoltunk a héten. Meglepett, hogy van/volt olyan osztálytársam, aki négy évig álarcot viselt. És sokkal pozitívabb a mostani viselkedése.
Kb. ennyi történt. Ha minden igaz, holnap megyek Dunaharasztiba, elvileg két napra. Szóval egyik táskából ki, a másikba be. No, meg a süti sütés... kukoricás muffin, én kíváncsi vagyok milyen lesz, Bence rögtön leszögezte, hogy ő köszöni szépen, de nagyjából kizárt, hogy egyáltalán ránézzen...

Nem raboltak el, nem vesztem el, csak nem sok időm volt a héten. Holnaptól kb. 10 napig nem leszek internetközelben, de ha hazajöttem akkor írok  (talán) a bankettről, a táborról, Balatonról. Addig is mindenkinek minden jót!
UI.: Na nem célzásképp mondom, de remélem, lesz mit olvasgatnom a következő hét végén is... :)))