Tegnap megcsináltam egy határértékes feladatot. És kijött! :) Jól! Most irtóra büszke vagyok magamra, annak ellenére, hogy tudom: ez még csak a kezdet. Lesz még ennél sokkal fincsibb is...xD
Ma is voltam bent matekozni, elvileg következő alkalommal már kezdjük azt, ami kelleni fog nekem. :)
Most a függvények határértékét vettük, ez annyira nem tetszett, jobban mondva elég uncsi volt. És már majdnem mehettem haza, amikor egy röpke félórás terv- és költségvetésismertetésbe csöppentem bele arról, hogy hogyan lehetne a Jégverem átlaghőmérsékletét plusz két fokkal feljebbtornázni... Élveztem is volna, ha nem két sor(!) miatt kellett volna ottmaradnom. De az ilyen matekozások alkalmával elég sok mindent megtudok az új tanévről, és meg kell hogy mondjam, nem mindegyik tetszik. Az iskolatitkárság felköltöztetése az egyenesen a meggondolatlanság kategóriájába sorolható, de erre rájön majd az ötletgazda is, amikor először lekési a buszt, mert nem tud hol kimenni az épületből a dugó miatt...:)
Holnap Dunaharaszti ( :-))) ), szerdán meg GT...
mennyi elszántság kell ahhoz, hogy az ember lánya vasárnap kedvéért matekfeladatokat csináljon??? Kisanna föltett egy aranyos Einstein-idézetet a blogjára, én lájkolom, neked meg adjon erőt, ha nehéznek találod az emelt szintű feladatokat.
VálaszTörléshehe, Jégverem... én tudom, hogy lehet felmelegíteni: helyezz el 20 diákot a szobában, másik 10-et a konyhában, és fűts be a kályhába! félóra után mindenki kókadozott... Kisanna aranymondása jut eszembe, mikor egyszer decemberben a lakószobából kilépett a konyhába a táskájáért. az emblematikusan rövid mondás így konstatálta a 30 fokos hőmérsékletkülönbséget: "Hö!" :-)
hm... a Jégverem-idillből így lesz nosztalgia.