2013. április 5., péntek

Láthatatlan kiállítás

Nem tudom, miért én voltam az első, aki belépett a vaksötétbe. Nem vall rám ez a bátorság. Mindenesetre valahogy sikerült elbotorkálni a vezetőnkig. :) Onnan elvileg egy konyhába értünk volna, amit én nem találtam meg, csak a fürdőszobát. Aztán voltunk az utcán, egy szoborparkban, egy vadászházban és egy kocsmában. Ha meg volt a fal, akkor jó volt, és biztonságban éreztem magam. Ha nem, akkor annyira nem volt jó a helyzet, egy csendes csoport lévén, hallani azt hogy merre jár a másik... hát nem volt mindig egyszerű.
Igazából érdekes volt, de egyben megdöbbentő és elég szívfacsaró is. Lehet, hogy többször végig kéne járni ahhoz, hogy tényleg végigérzékelje az ember. És nagyon kívácsi lennék egy alaprajzra, vagy esetleg világosban is végigmenni, hogy lemérhessem, hogy mennyit fogtam fel az egészből.
Egy nagy élmény volt, az biztos. Nem feltétlenül happy, de teljes mértékben pozitív élmény. :)



És egy kép a hétvégémről:
 

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése